Tavaly nyár végén történt, hogy újra munkába álltam. A pici oviba került, a nagy pedig már harmadikos volt. Férjemmel megállapodtunk, hogy felveszünk valakit, aki segít a házat rendbetartani.
Ö adta fel a hirdetést, és szelektálta ki a jelentkezöket. Az elsö munkanapom kellemesen telt. Az irodában örömmel fogadtak a kollegák, volt is miröl beszélgetnünk, sok minden változott az elmúlt 3 év alatt, míg távolt voltam. Valahogy mégis fáradt voltam, mikor hazaértem délután. A kocsit a garázs elé parkoltam, mert késöbb még el kellett ugranom a gyerekekért a napközibe, és az oviba.
Pukkasztó meleg volt aznap, gondoltam lezuhanyzom, mielött elindulok.
Miközben a napi postát nézegettem, felmentem a hálóba. A leveleket ledobtam az ágyra, villámgyorsan kibújtam a szoknyámból és a blúzból.
Jólesett a csend, és örültem, hogy magam lehetek a házban, ritkán adódott meg az ilyen az elmúlt években. Épp a fürdöbe léptem, mikor megszólalt a telefon.
- Képzeld édes, sikerült megtalálnom a megfelelöt!
El nem tudtam képzelni, vajon miröl is beszélhet a férjem. Aztán folytatta:
- Ha minden igaz, bármelyik pillanatban ott lesz nálad a bejárófiú! A részleteket beszéld meg vele te, nekem rohannom kell, tárgyalásom lesz. Késön jövök ne várj!
Jah, majdnem elfelejtettem, a gyerekekért anyádék mennek, ráérsz öket késöbb elhozni!
Még mielött válaszolni tudtam volna, lerakta a telefont. Kicsit csóváltam a fejem, de nem csodálkoztam, a férjem már csak ilyen! Rettenetesen elfoglalt, minden perce be van táblázva és mióta feljebb került a karrierlétrán alig ér rám.
De csak most ért el a tudatomig, hogy mit is mondott: Bejárófiú... bármelyik pillanatban?
Kicsit csalódottan bújtam a köntösömbe, és elindultam a konyhába, hogy valami hideget hozzak, ha már a tusolni nem sikerült. A konyhaablakból láttam, hogy egy öreg ford áll be épp a kocsim mögé. A fiatal férfi aki kiszállt belöle könnyü léptekkel közelített a bejárati ajtó felé.
Nem vártam meg, hogy csengessen, elémentem, hisz sejtettem, hogy ő az, akit említett a férjem.
Az ajtót kinyitva ott állt elöttem egy magas vékony fiatal férfi, ragyogó mosollyal mutatkozott be :
- Kezét csókolom, Barna Tamás vagyok, délelött a férjével beszéltem, ő küldött.
Kissé megilletödtem a jóképü és jómodorú fiú láttán, meleg barna szemeiböl melegség és szimpátia sugárzott, finom keskeny arcán háromnapos borosta díszelgett de ezáltal érettebbnek tünt. Nem saccoltam többnek 26-nál, de mint hamarosan kiderült, 24 múlt és a föiskolát szeretné a "háztartási alkalmazott" állással finanszírozni.
Semmi kifogást nem találtam benne, nagyon megnyerö stílusa volt. Egyböl lefixáltuk a fontos dolgokat, és abban maradtunk, hogy másnap reggel 7-kor kezd.
Miután kigurult a kocsibeállóból felmentem zuhanyozni.
Langyos vízzel mosogattam a testemet, és csak most vettem észre, hogy az arcom majd kigyullad, úgy fel van hevülve. Mindvégis Tamás arcát láttam magam elött, zöldesbarna özikés szemeit, finom vonalú száját, kellemes hangja még a fülemben csengett... csengett... csengettek!
Kippattantam a huhanyzóból magamra csavartam hamar egy törölközöt, és lerohantam az ajtóhoz.
Tamás ! Elnézést kért, de elfelejtett még néhány apró részletre rákérdezni.....
Az arcom majd kicsattant, olyan forró lett újra, ott álltam az ajtóban evvel a szép szál fiúval szemben, a puncim nedves volt még a zuhany alatti fantáziálgatástól. Nem tudom mi ütött belém, de olyan vágy tört rám, mint már rég nem. Behívtam és hellyel kínáltam, míg felöltözöm.
Felrohantam a hálóba, de hirtelen nem tudtam mit is vegyek fel csak álltam a szekrény elött, és a tükörben azt figyeltem, hogy milyen tüzvörös az arcom...
Akár egy kamaszlány!
Alsónemű után kutattam épp a fiókban, amikor megszólal mögöttem Tamás:
- Ne légy zavarban miattam! Csak azért jöttem vissza, hogy láthassalak...
A szívem a torkomban dobogott úgy éreztem. Mit csinálok én evvel a fiúval itt? Ma láttam életemben elöször, és most itt vagyok egy szál törölközöben elötte és minden idegszálam arra vágyik, hogy megérintsen!
Nem mertem megfordulni, lebénulva álltam a fiók felett, kezemben egy bugyival. Tamás mögém lépett, forró lehelletét a nyakamban éreztem...
Alig hallhatóan azt kérdezte:
- Akarod?
Nem tudtam válaszolni, csak nyeltem egyet és hátravetettem egy kicsit a fejem, hogy érezzem böre illatát, miközben a nyakamat pásztázta a nyelve.
Karjaival átölelte a csípömet, egyik keze becsusszant a törölközö alá, és lehelletfinoman végigsimította a puncimat...
Eszemet vesztettem már most! Azt csinál velem ez a fiú amit akar. Nem is akartam uralkodni az érzéseimen, csak hagytam magam elkábítani. Középsö ujja óvatosan az ajkacskáim közé furakodott.. istenem, olyan nedves voltam!
Maga felé fordított, és ledobta rólam a törölközöt. Szája követelözve kereste az enyémet. Vad, szenvedélyes csókolózásba kezdtünk. Kezei a fenekemen jártak épp felfedezö úton, mikor megéreztem a nadrágjában domborodó nem jelentéktelen méretünek tünö kemény farkat.
A farmeron keresztül végigsimítottam az ékszeren...
Elhúzta a kezem és azt súgta:
- Még ne!
Hátulról a combom alá nyúlt, a csípőjére emelt, és az ágyhoz lépett velem. Az ágy szélére ültetett, egy finom csók kíséretében lefektetett, és felhúzta a combjaimat és széttárta öket. Egy pillanatig gyönyörködve bámulta az izgalomtól csillogó puncimat, majd közelhajolt hozzá, az orrával megérintette a nedvezö virágomat, és kéjesen belenyögte:
- Huuu, de kibaszott jó illata van! Ki akarlak nyalni!
Minden mozdulata hihetetlen gyöngéd volt, és ugyanevvel a gyöngédséggel húzta szét most az ajkaimat. Finom forró puha nyelvével végignyalta minden egyes milliméteremet. Szabályosan csókolózott a pinámmal, én pedig kéjesen lihegve köröztem a csípőmmel az arca elött. Nem úgy tünt, mintha tapasztalatlan lenne ezen a téren, söt!
Majdnem megvesztem a kéjtöl, de ő tudta, hogyan lehet késleltetni a dolgokat, hogy minél bombasztikusabb legyen az eredmény. A puncinedvemtöl ittasan összemaszatolt pofival annyit mondott hallkan:
- Fordulj meg, hátulról akarlak nyalni!
Nem kellett kétszer mondani, négykázlábra álltam, és odatoltam neki a fenekemet. Széttártam a combjaimat, és az arca elé nyomtam a kéj után epedezö pinusomat. De most stílust váltott az én kis háztartási alkalmazottam! Meglepö erővel megmarkolta a fenekemet, széthúzta a két dombocskát és végignyalt egy nyelvcsapással a csiklómtól a popsim lukáig, majd ott megpihent a nyelve. Olyan jólesett érezni azt az ügyes nyelvecskét a popsimon, és most még el is kezdett furakodni! Egyik ujját a puncimba merítette, a nyelvével pedig a popsim kényeztette. Azt szerettem volna, ha ez az érzés sose múlik el. Egyre jobban felkorbácsolt, minden egyes mozdulatával közelebb jutottam az extázis tetőfokához. Ellazítottam a popsimat, így sikerült a nyelvét a lehetö legmélyebbre betolnia. Valami őrjítö érzés volt az egész, átadtam magam teljesen a szenvedélynek, nyögtem a gyönyörtöl... ekkor lassan kihúzta belölem az ujját, egy nyugtató csókot lehellt a gátamra, és a fenekemre, és fölémhajolt az ágyra...
- Gyere, baszd meg a számat édes! Ülj fölém, élvezz a számba!
Szavaitól ittasan tettem amit kívánt, miután elhelyezkedett az ágyon, és csillogó tekintettel nézte az arcom, a feje fölé térdeltem...
Száját a pinámra tapasztotta, örülten habzsolta a csupasz és nedves husimat, mikor a kisajkaimat cibálta finoman a fogaival, majd elengedte egy finom cuppanó hangot adott a szája, majd mélyen belenyalt a barlangomba, ott tartotta a nyelvét, és halk nyögésekkel jelezte, hogy ízlik neki amit érez.
Tudta, hogy az örületbe kergetett már a kényeztetésével, és érezte, hogy minden porcikám azt kívánja, hogy végre végigremegjen a testem, és egy fergetegeset élvezzek. Egy kicsit "köldökreigazítottam" így teljesen kidudorodott a csiklóm, ő pedig rákapott, mint aki egész idő alatt erre a pillanatra várt. 2 ujjacskája eltünt a hüvelyemben, a kidudorodó és kéjre éhes csiklómat pedig szopta... ekkor eldurrant bennem az utolsó biztosíték is, hangosan örjöngve a gyönyörtöl élveztem, a csípöm rángott a kéjtöl, ő pedig az utolsó rezgésig kiélvezte az orgazmusom intenzitását. Majdnem elájultam ettöl a robbanástól, és akaratlanul is lefordultam róla, nem bírtam magam tovább tartani.
Tamásnak viszont nem volt elég ennyi, kipirult és a puncilevemtöl totálisan összemaszatolt arccal rámmosolygott, megelégedéssel nyugtázta, hogy alig pihegek, és egy hihetetlen finom nyelvescsók kíséretében odasuttogta:
- Én még akarok egy kicsit!
A puncim még nem nyugodott meg, apró villanásnyi rezgések jelezték, hogy az épp átélt gyönyör nem mindennapos volt (de mint utólag megállapítottam: mindennapos lett!!! )
Az én újdonsült széparcú "bejárófiúm" az ölembe hajtotta fejecskéjét és lehelletfinom puszikkal nyugtatta a pinusom minden részletét, kinyalva az utolsó csepp kéjnedvecskét is.
Az idill sajnos tönkrement, mikor az órára pillantottam... finom kis játékunk több mint egy óráig tartott, nekem pedig össze kellett szednem magam, mielött a gyerekekért indultam.
Tamás a keze közé vette az arcomat:
- Örvendek, hogy ilyen jól sikerült a bemutatkozás fönökasszony! Igyekszem megfelelni az elvárásoknak, minden kívánságodat a szemedböl fogom kiolvasni, ha akarod!
Mosolyognom kellett, de nem bírtam levenni a szemem a gyönyörü özikés szemeiröl, és arról a finom szájacskáról. Megpusziltam az orra hegyét, és megígértem neki:
- Holnap elöszöris én fogom minden kívánságodat a szemedböl kiolvasni kicsim! Felejthetetlenné szeretném tenni az elsö munkanapodat. Ez a minimum amivel tartozom neked!
Tamás másnap reggel pontban 7-kor az ajtóban állt...
Megosztás a facebookon