Anyám a mocskos kurva

Tizenhat éves voltam amikor ez a történet megesett velem. Újjongva rohantunk ki az iskola kapuján, kezünkben a jólsikerült bizonyítvánnyal. Mindenki tervezgette a nyarát és azzal dicsekedett a többieknek, hogy hova, ki hívta meg. Kicsit szomorú voltam, hogy több mint két hónapig megint egyedül kell otthon ücsörögnöm. Még anyám finom ebédje és tortája sem tudott teljesen feloldani. A kis ünnepség végén szüleim mosolyogva nyújtottak át egy levelet, melyet falusi nagyanyám írt.

- Már egy hete megérkezett - mondta apám - de úgy gondoltuk, hogy nagyobb lesz a hatás, ha most adjuk át.

Az is volt. Nagyszüleim ugyanis meghívtak két hétre a falujukba. Örömömben ugrottam anyám nyakába, és máris rohantam csomagolni, ugyanis két nap múlva már kegyetlenül indult a vonatom.

Már a vasúti kupéban utaztam amikor elgondoltam, hogy milyen is lehet a falusi élet. Valahogy a Tüskevár föhöse - Tutajos - jutott az eszembe. Most végre élöben is megtörténik velem amit eddig csak könyvekben olvashattam. Pár órás utazás után megérkeztem. Nagyapám várt rám és boldogan átölelt:

- Ezer éve nem láttalak! De megnöttél!

Büszke voltam magamra és örömmel teli szívvel bíztam magam a gondjaita.

- Sietnünk kell - vette el a böröndöm - nagyanyád már finom ebéddel vár.

Beszálltunk hát az öreg huszonöt éves Moszkvicsába és elindultunk. Az autó köhögve nyelte a kilométereket, miközben nagyapám folyamatosan mesélt nekem:

- Majd meglátod! Lemegyünk pecázni a tóra és megnézzük a lányokat amikor fürdenek! Megtanítalak az állattenyésztésre! Vadászunk majd nyúlra!

Sok hasonló ígéretet tett még, olyanokat amik talán bele sem fognak férni abba a két hétbe ami itt lesz eltöltve.

Megérkeztünk. Régen jártam itt utoljára, de mégis olyan ismerösnek tünt nagyszüleim portája. Nagyanyám össze-vissza csókolta az arcom és büszke volt, hogy ilyen szép nagy unokája van. A kiadós falusi ebéd után egészen estig beszélgettünk, nagyapám még a pálinkájával és a pipájával is megkínált. Hiába, több mint tíz éve nem láttak, nyilván kíváncsiak voltak, hogy mi történt velem a nagyvárosban.

Másnap hajnalban furcsa zajokra ébredtem. Izgatott férfihangok pattogtak a levegöben, csizmák dobogtak az elöszobában. Olyan érzésem volt mint amikor háború van és katonák érkeznek fosztogatni. Gyorsan a fejemre húztam a paplant, és reménykedtem benne, hogy az egész egy rossz álom. Amikor tíz óra körül felébredtem, rá kellett jönnöm, hogy valóság volt amit hajnalban megértem.

- Az éjszaka kigyulladt a termelöszövetkezet telepe - világosított fel szomorúan nagyanyám - és a falu összes férfija ott dolgozik.

Éreztem, hogy a nyaralásom saját magamnak kell megformálni. Nagyapám nem fog ráérni foglalkozni velem, mikor egy egész falut érintö gond terheli. Felöltöztem hát, és zsebre dugott kézzel elindultam csavarogni. A korábbi nyári vakációkat is sokszor ezzel töltöttem, így volt benne rutinom.

Több óráig kóboroltam, nézegettem a járókelöket, amikor az egyik hozzám közelebb esö ház nyitott ablakából fájdalmas kiáltásokat hallottam. Mintha valakit vertek volna. Gyorsan az ablakhoz siettem és lekucorodtam alá. Lélegzetvisszafojtva hallgattam amint egy nöi hang szid valakit:

- Majd adok én neked te kis féreg!

Újabb ütéshangok és sírós kiáltások következtek. Egyszer csak csend lett. Moccanni sem mertem, ugyanis tudtam ha most elrohanok azzal leleplezem magam. Többször hallgatóztam már mások ablaka alatt. Vártam, mégnem kivágódott a kapu és egy nyári ruhába öltözött, arcát eltakaró, fiatal lány szaladt ki rajta. Vártam amíg eltünik az utca végén, majd több se kellett, a nyomába eredtem. Mivel az iskolában én voltam az egyik legjobb síkfutó, hamar utolértem és utána kiáltottam:

- Állj meg! Nem akarlak bántani!

De ö csak futott tovább. Kissé idegesített a dolog, ezért gyorsabb tempóra kapcsoltam, majd amikor utolértem a vállánál fogva lehúztam a földre.

- Megvagy!

Nem ellenállt, látszott rajta, hogy alig kap levegöt.

- Nagyon fájt? - kérdeztem töle.

- Nagyon - szipogta.

- Hogy hívnak?

- Edina.

- Én meg Gedeon vagyok - húztam ki magam.

- Miért bántottak?

Haragos szemekkel nézett rám, amikben már csak halványan látszódott a sírás nyomai.

- Mi közöd hozzá? - kérdezett vissza flegmán, majd felugrott és elrohant.

Tudtam ha utána eredek megint elkaphatnám, de hagytam hadd menjen. Furcsa érzések keringettek bennem, úgy tünt, hogy szerelmes lettem elsö látásra.

A következö naptól fogva már abszolút nem érdekeltek nagyapám ígéretei, csak Edinára tudtam gondolni. Megint elmentem a házukhoz és a kapunál lesben állva vártam mikor jön ki. Hamarosan megjelent, de most nyugodt volt. Úgy látszik nem bántották. Odavágódtam hozzá és megszólítottam:

- Szia!

- Ne haragudj a tegnapiért - mosolygott - tudod...

- Tudom - válaszoltam. Hány éves vagy?

- 14.

- Én meg 16 - és megint elöntött a forróság.

Innentöl kezdve ment minden mint a karikacsapás. Beszéltünk mindenröl, nap mint nap találkoztunk és egy hét elteltével valódi pajtások lettünk. Nem is bántam, hogy így alakult a nyaralásom. Sokáig morfondíroztam, hogy rákérdezzek a verésre, de végül is az egyik alkalommal amikor a vegyesboltba kísértem megkérdezem töle:

- Mondd gyakran kikapsz?

- Majdnem minden nap - komorodott el.

- És?

- Elfenekelnek - válaszolta Edina - Hol kézzel, hol fakanállal, hol nadrágszíjjal.

- Az fájdalmas lehet - szisszentem fel.

- Az bizony! Föleg ha látnád a fenekem.

- Láthatom? - csillant fel a szemem, miközben péniszem megmerevedett a nadrágban.

Szerintem ezt ö is észrevehette, annyira lenge volt rajtam a short. Mosolyogva, de velösen válaszolt:

- Csak utánad!

Igaz több mint egy éve maszturbáltam, de eszembe sem volt megmutatni magam egy idegen lánynak. Pedig több osztálytársam megtette már, és szerintük remek érzés.

- Áááá... - szabadkoztam.

- Ha nem hát nem - zárta rövidre.

Az alkudozás talán tovább is folytatótdott volna, de elérkeztünk a vegyesbolthoz. Nem volt kedvem visszakísérni ezért búcsút vettem töle.

- Holnap is eljössz? - kérdezte.

- Persze - válaszoltam - hiszen tudod, hogy még két napom van.

Így is történt. Másnap azonban nem az utcán kellett sétálnunk, hanem behívott a szobába. Örültem, hogy közelebb engedett magához. Csak úgy pezsgett a vérem. Ám az öröm nem tartott sokáig, ugyanis fél óra sem telt bele és hazajött az anyja. Dekoratív, középkorú, ám annál szigorúbb asszony volt. Ki nem néztem volna belöle, hogy képes elverni a lányát.

- ? ki? - kérdezte szikrázó szemekkel a lányát.

- Izé..., ö... az én barátom - nyögdécselt Edina.

- A barátod? - kérdezett vissza gúnyosan - Ekkora kurva vagy?

Engem is zavani kezdett az asszony modora, éreztem közbe kell lépnem.

- Kérem én Gedeon vagyok és nyaralni jöttem!

- Nyaralni? Majd adok én neked nyaralást. Úgy elfenekellek, hogy megemlegeted.

Mivel több helyen olvastam már a fenekelés izgató mivoltáról, kíváncsi lettem, hogy milyen lehet ha megraknak. Szüleim soha nem bántottak, így hát ideje volt beletanulnom.

- Azt csak úgy tetszik mondani! - válaszoltam szemtelenül.

Láttam Edina elnyúlt arcát. Valószinüleg rosszat mondhattam, de az anyja vehette a lapot. Elövette az ajtó mögül a népnevelö nadrágszíjat és rám reccsent:

- Told le a nadrágod és feküdj hasra az ágyon.

Engedelmeskedtem.

- És az alsó? - kérdezte, majd a nadrágom után tolta egészen a bokámig.

A keze lesújtott, a szíj zúgott és kellemesen bizsergö érzés közepette landolt a csupasz fenekemen. A csattanás után behunytam a szemem. Teljesen elfelejtkeztem róla, hogy két idegen nö is jelen van. Az egyik aki püföl, a másik aki nézi. Az ütés többször megismétlödött. Mikor már kezdett fájdalmassá válni a dolog próbáltam úgy mozogni, hogy lássa, elegem volt belöle. Ez azonban csak olaj volt a tüzre. Tovább folytatta, mindaddig amíg teljesen hólyagos nem lett a hátsóm.

- Állj fel - hangzott a parancs - és fordulj Edina felé.

Tudtam, hogy miért mondja. Érezte, hogy az elsö ütések felizgattak és merev vagyok. Szégyen, nem szégyen, de meg kellett mutatnom férfiasságom egy idegen nönek. Mikor Edina meglátta hatalmas nevetésben tört ki, és az anyja is mosolygott. Úgy látszik nem nagyon láthattak ilyet. Rettenetesen restelem magam, de nem volt mit tenni: közröhej tárgya lettem.

- Verd ki te perverz! - mondta az anyja.

Beletörödve kezdtem el húzgálni rajta a bört, ami Edinának még jobban tetszett. Nem telt bele sok idö, és máris lövellt ki a parkettára az ?anyag?.

- Jó volt? - kérdezte megintcsak gúnyolódva - Csak tudd azért kaptál, és azért szégyenítettelek meg, hogy vedd tudomásul a lányom nem barátkozhat egy ilyen alakkal. - mondta - Most pedig tünj el, ne is lássalak.

Hazaindultam és út közben végig arra gondotam, hogy otthon hogy magyarázom ki magam. Szerencsére erre nem került sor. Másnap délelött azonban láttam az ablakból, hogy a kapuban ismerös alak áll: Edina. Amint kiértem, csak ennyit szólt:

- Idenézz!

Azzal hátrébb lépett és egészen nyakig felhúzta nyári ruháját, majd megfordult egy párszor. A látvány megrészígetett: teljesen meztelenül volt. Nem viselt sem bugyit sem melltartót. Kicsiny, zsenge szörzete, feneke és félig kialakult mellei sokkal jobban néztek ki mint a pornólapokban látott sztároké.

- Tetszett? - miután visszahajtotta a lenge ruhát.

Alig kaptam levegöt és péniszem majd ki szakította a nadrágot, úgy állt.

- Persze. De miért tetted? Talán meg is láttak.

- Na és. Anyám szerint kurva vagyok, különben is megígértem, hogy utánad mindent megmutatok. Tegnap megtetted a magadét. Tudtad anyám nem tréfált és rám való tekintettel mégis vállaltad a fájdalmakat.

- Igazad van - azzal közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam, legalább is én annak éreztem.

- Utánad nagyon kikaptam - mondta miközben elörehajolt és ismét felhajtotta a szoknyáját.

Csak úgy világítottak rajta a vörös hurkák, akárcsak az enyémen. Miután megint szemben állt velem, átnyújtott egy képet:

- Rajta van a nevem és a címem. Ha tudsz külddj te is egyet. Remélem anyám nem jön rá.

Azzal megint megcsókolt és elsietett. Szememben könnyek jelentek meg és berohantam a szobába bögni. Sírtam a fájdalmaktól, a szerelemtöl, mindentöl. Már csak egy napom maradt. Csavarogtam a faluban, de Edinát nem láttam. Nem is bántam, alig vártam, hogy végre otthon lehessek.

Másnap az állomáson nagyszüleim szomorúan tettek fel a vonatra.

- Ne haragudj - ölelt magához nagyapám - Jövöre majd mindent bepótolunk.

Felszálltam a vicinálisra, és elindultunk. Már böven a városom felé tartottam amikor elövettem Edina fényképét.

- Micsoda csajom volt! - gondoltam magamban, majd egy mozdulattal széttéptem a fényképet és kidobtam a vonat ablakán.

Néztem a szálló darabok után, és könnyes szemmel gondoltam elsö igazi nagy szex nyári kalandomra. Ahogy a kép darabjai szertefoszlottak, úgy múlt el egy ki sem alakult kapcsolatom.


Ajánló
Kommentek
  1. Én